2015.09.12.-én szombaton a Mátrában rendezték meg a Vadrózsa névre keresztelt teljesítménytúrát. A Mátra Teljesítménytúrázója Túramozgalom bronz fokozatához mindenképpen szükségünk volt a teljesítésére. A másnap reggeli korai rajtolás miatt már péntek este öten, egy autóval elindultunk Debrecenből Rózsaszentmártonba, a túra rajthelyszínére.

 Egy turistaszállóban, emeletes ágyakon  töltöttük az éjszakát, idegen, horkoló emberek között. Kevés alvás után hajnalban 5:30 körül mindenki kiugrott az ágyából, egymásnak adtuk a kilincset a wc-n és a mosdóban, utána bőszen szendvicseket gyártottunk. Gyors reggelizés, pakolás után indultunk a falu másik végébe, a rajt helyszínére. Az idő még ugyan kicsit hűvös volt az éjszakai esőzés után, azonban egyre erősödött a felmelegedés, így szép időnek tekintehettünk elébe. A leghosszabb, 160 km-es távon 6:45-kor volt a tömegrajt, míg a 10, 20, 30, 30+20 km-es távokon 7h-tól folyamatosan lehetett indulni. Robi „sógor” a 160 km-es (6498 m+) távon, a túra NB1 keretében 6:45-kor elrajtolt, míg a lányok (Orsi, Réka) a 30-as (975 m+), én és egy kedves ismerősöm, Balázs az 50-es (időközben 30+20 névre keresztelt, 1495 m+) távon 8:30-kor indultunk el. Rövid együtt haladás után elköszöntünk a lányoktól és kicsit gyorsabb sebességre kapcsoltunk. Igazából nem volt konkrét időtervem, de azért titkon szerettem volna 8h-án belül célbaérni. Az eredetileg 50 km-es távról tudni kell, hogy az erdészet nem engedélyezte a teljes távon való áthaladást, mivel vadászat folyt az északabbi területeken, így előbb egy 30-as kört, azután az első körben bejárt szakasz résztávjaként még egy 20 km-es kört kellett teljesítenünk. 4-5 km-enként ellenőrző/frissítőpontok voltak, ahol gyors pecsételés 1-2 szem szőlőcukor vagy csoki után továbbálltunk, viszont a pincék elnevezésű ellenőrző ponton kicsit több időt is eltöltöttünk, mert csokit, bort és finom szőlőt is kaptunk. Elvégre a szőlő szezonja van.

Szinte végig jó tempóban haladtunk, összességében kb a táv ¼-edében futottunk, főleg szintben és lefelé, de az emelkedőkön is szépen mentünk fölfelé, így a végső elszámolásnál 7:26:40-es idővel a 9.-10. helyen értünk be a 67 indulóból. A lányok a jó időt kihasználták, fényképeztek, boroztak, kávéztak, így kényelmesen 7:30:10-es idővel értek célba. Robi barátom kemény csatát vívott, de kitartásáról, akaraterejéről tett tanúbizonyságot, fájdalmat nem ismerve 35:25:02 alatt teljesítette a 160 km-es és 6498 m+ -t rejtő távot. Szegényt nem vártuk meg, mert párommal még vasárnapra be volt tervezve egy tavaly kimaradt túra, a tokaji Bakancsos Bortúra.