Mindenekelőtt itt ragadnám meg a lehetőséget, hogy köszönetet mondjak a Futó Daru Sportegyesületnek, hogy MSTSZ tagságukkal lehetővé tették számomra a Teljesítménytúra Nemzeti Bajnokság II. (TT NB II.) osztályában való indulást.

Április 16.-án a Baranya megyei Bükkösdről indult a Mecseki Mátrix elnevezésű teljesítménytúra, ami a TT NB II. első fordulója volt a maga 51 km-es hosszúságával és 1350 m+ szintemelkedésével, a cél pedig a Magyaregregy melletti Máré-vára kempingben volt. Debrecenből már pénteken elutaztunk Dunántúlra, feleségem rokonainál aludtunk Igalon. Innen már csak 70 km volt Bükkösd ahová reggel átkocsikáztunk. Így viszonylag kipihenten tudtunk nekivágni a választott távoknak Robi sógorral (ő 130 km, TT NB1). Talán 300-350 fő indulhatott összesen a 9 lehetséges távon (130, 100, 70, 65, 60éjszakai,50, 30, 15, 10).

Kb az össztávom feléig együtt haladtunk , futva, kocogva, az emelkedőkön sétálva. Az idő mindvégig zavartalan, napsütéses volt, éppen ezért elég jól fogyott a vizünk. A mecseki táj csodálatos, mindez idáig egyetlen egyszer jártam erre, pár évvel ezelőtt egy terepgyakorlat alkalmával.

Fél táv környékén akarva-akaratlanul, de elváltunk egymástól, én kicsit gyorsabban haladtam, Robi meg nyilván tartalékolt a még előtte álló kb 100 km-re. Az útvonal Pécs és Komló üdülőterületeit is érintette, a napfényes időben remek volt túrázni és sok mosolygós kirándulóval találkozni. Igazán nagy, meredek szintkülönbségek nem voltak, inkább csak kisebbek, tartósabbak. Mivel első rendezésű volt a túra, nameg egyébként sem jártunk még erre, nem tudtam mit vigyek magammal, így mind vizet, mind pedig rágcsálnivalót tettem bőven a zsákomba. Szükség is volt rá, mert az ellenőrző pontokon végig csak nápolyi és perec volt, ami azért a 3.-4. pont környékén már unalmassá vált. Vízvételi lehetőség több forrásnál és a pontokon is volt, erre nem lehetett panasz. A túra végig a piros jelzésen haladt, így viszonylag könnyű dolgom volt. A legszebb részek számomra Dömörkapu környéké és Sikonda üdülőövezete volt, valamint több helyen is remek kilátás nyílott. Kisbattyánon pedig egy Lenin szobor volt megmosolyogtató számomra.

Az utolsó szakaszon már sajnos rengeteg betonos rész volt, így fáradtan már végképp nem esett jól, mintahogyan a feltárcsázott, göröngyös, bokaforgatós út sem. A végére jött a szokásos fáradtság, kifutottam magam rendesen, elég volt ennyi a Mecsekből. Az órám 6 óra 47 percet és 52,5 km-t mért. Az autót Orsi hozta át a célba, vártuk Robit, hogy megetessük, megitassuk, a depózott cuccait átadjuk neki és elindítsuk a hátralévő 80 km-ére! Nekem egy ízem sem kívánt még 10-20 km-t sem, nemhogy 80-at. Visszamentünk Igalra, én pihentem egy jót mialatt Robi kinn szenvedett egész éjjel :D, reggel jöttünk érte a céljába, Abaligetre. Pontos eredményeket nem tudok, mindez idáig nem tették közzé. Remélem, hogy a 16 NB II.-re nevezettből az első háromban foglalok helyet.